Veronika blogja
Életfeladat
2008-09-30Valami nincs a helyén. Valami nem stimmel. Persze-persze jól vagyok. Csak éppen hiányzik valami. Hogy mi? Magam sem tudom.
Életfeladat. Ezt az iskolába sosem tanították. A szülők nem beszéltek róla.
Hogy milyen az élet? Arról sem nagyon. Vagy csak néha-néha. Szar, mondta Józsi bá, miközben egy vaskos párizsi szeletet tömt a szájába, jó kis trappistával, meg alföldi kenyérrel. Kovi ubi nem vot otthon, ezér csak így állva tömte, miközben kis cafatok repültek ki a szájából. Ez van.
Nem tanítottak minket, mint akár pár száz km-re keleten, ahol elmélyednek ezekben a dolgokban, és mindenkinek kötelessége, és jól felfogott érdeke megkeresni miért is született, mihez ért a legjobban, vagyis mi az életfeladata. Ez az egész olyan misztikusnak hangzik, és érthetetlen, van ilyen?
Természetesen van. Roppant egyszerűen kideríthető, mi az életfeladatod.
Az, amihez a legjobban értesz. Amihez a legtöbb istenadta tehetséged van. Mi volt az a tantárgy, amit játszva tanultál, mi az a tevékenység, amibe a legjobban el tudsz mélyedni? Ha erre vissza tudsz emlékezni, akkor már forró nyomon vagy. ugyanis akkor megtalálod, mi az a hivatás, semmiképpen sem munka!!!!! amit végezned kell, amiből a kenyérre valót meg kell keresned.
Ha ugyanis a helyed vagy, akkor egységben vagy az univerzummal, minden cselekedeted egybeolvad a világ törvényeivel, így semmi ellentmondást nem fogsz találni az életed ezen területén.
Probléma mindig akkor van, ha nem a helyeden, nem a te életedet éled. Olyan ez, mint mikor behajtasz az egyirányú utcába. Előbb-utóbb beléd jönnek, de addig is dudálnak, és megkarcolnak. Szembe mész. Mindig a saját inged a legkényelmesebb. Minden más vagy kicsi lesz, vagy nagy. Valahol biztos szorítani fog, vagyis nem lesz jó érzés. És mégis ki szeretné feszengve leélni az életét? Öltöny-nyakkendőbe aludni, cipőbe tusolni, és kalapba hajat mosni.
Nem biztos, hogy azért, mert kineveztek igazgatónak, te a helyeden vagy. Lehet, hogy az életfeladatod a fotózás, és ebből meg is tudnál élni, csak éppen lenyomod a személyiséged, és behódolsz egy vélt, vagy valós elvárásnak.
Ma a Jászain találkoztunk Ivánnal, aki nincs a helyén. Hogy vagy Iván? Szarul. Kűzdök magammal. Nem jó a munka, a gyerek szarul tanul, asszony lelépett tíz éve. Bolond. Nem találom a boldogulásom.
Na ilyenkor kell egy mély levegő, és lemenni a legaljára, mi az ami miatt nincs boldogság. Mert az őszinteség megvan. Ritka erény! Egy őszinte ember. nNm mismásol, nem keni a szomszéd kutyájára, hogy nincsenek rendben a dolgok, egyszerűen bevallja, szarul van, és tanácstalan.
Mindenre van megoldás. Mindenre. Mert soha sem késő. Nyugdíj előtt két évvel sem. Váltani, és megvalósítani. Kiáradni, és meglépni a helyes úton a dolgokat.
Ha évek óta tipródsz, vagy gimi óta nem tudod igazából mit tegyél, hogy éljél,mi lehet az életfeladatod, akkor érdemes tanácsot kérni.
azigaziszerelem@azigaziszerelem.hu
Néha nem könnyű kiállni a dolgaidért, ijesztőnek tűnik belevágni a saját életedbe, mert a kitaposott út könnyebb(igen csak nem a sajátod) ritka, hogy papa zöldséges, és a fiának, és az unokájának is zöldséges a hivatása.
Ahhoz, hogy megtaláld magad, meg kell hallanod a saját belső hangodat. Azt, amit manapság mindennel elnyomunik. Tv, rádió, internet, újság, mindegy, csak ne legyen egy perc csend, mert akkor kiderülne, hogy változtatni kell. Amúgy is kiderül, hiszen előbb-utóbb felüti a betegség a fejét. Magas vérnyomás, szívtelenség-szívbetegség, rák, krónikus fejfájás, hát,gerincpanaszok. Szóval a test jelez. Változtass. És tudd az irányt!
Hozzászólások
Lola ír [2008-10-01 11:28:14]
az iskolában sokmindenre nem tanítottak meg, de lehet, hogy nem is kellett volna.Magunk is rájöttünk az élet lényegére, s szüleinktől sem volt elvárható , hogy tálcán nyujtsanak mindent
Andi [2008-10-01 10:04:48]
érdeklődve olvastam a cikkedet, én megtaláltam az életfeladatomat a gyerekeim nevelésében, sok öröm