Veronika blogja
Nőnap
2008-03-08Mit jelent ma nőnek lenni? Egyáltalán mit jelent nőnek lenni?
A globalizáció korában, mikor mindent egyformára akarnak mosni, eltörölni határokat, kiirtani hagyományokat, egyformává tenni a múltat, mikor minden nép fia-lánya hamburgert eszik, mi ugyanolyan ízű.
Egyforma farmert húz reggelente, és ugyanazt a bugyuta slágert danolássza, akkor nagyon könnyű azt mondani, nőnek lenni az egyenlő Angelinával. Vagy Britney-vel. Legalábbis a tizenöt éves lánynak. Olyan ez, mint mikor a rajzórán temperával megfestjük kis parafa táblánkon a színes képet, és hozza a tanító néni a vastag ecsetet, határozott mozdulattal belemártja a vízes bödönbe, és szépen elkezdi vizezni a képet, míg a kék egyre halványul a sárga elmosódik, a piros fakul, és végul az egész kép egy barna folttá nem válik. Valahogy a világ is hasonlóan bánik velünk, nőkkel.
Mielőtt felháborodott férfiak rohamoznák meg az oldalt, hozzátenném csendben, hogy férfinak lenni is legalább ilyen nehéz. Egyáltalán nemi szerepeinket átélni, méltósággal viselni, és megérteni mögöttes tartalmainkat.
Amikor először lépünk tűsarkúba kétévesen, először kérjük el a rúzst, és maszatoljuk vele össze kis arcunkat, talán akkor kezdődik. Ahogyan egy kislány szalad az udvaron, és simogatja meg egy másik kisgyerek fejét, abban van a női lét minden titka. Az óvásban, az átölelésben, a simogatásban, a finomságban, a befogadásban, az összehúzódásban. Elfogadni a Hold minőséget, és engedni, hogy a Nap beragyogja, és megvilágítsa azt.
A kislányból ahogy nő érik, megtanulja környezetéből, anyjától, nagymamájától, milyen a nő. Ez beleég lelkébe, s harcot vív azzal a belső képpel, mit ki tudja honnan hozott, de ösztönösen megnyilvánul minden cselekedetében, minden mozdulatában.
Amilyen hiteles nő az anya, ahhoz hasonlan tud csak a lány hiteles lenni. Párkapcsolati mintáinkban is ez befolyásol. A szülők házassága, boldogsága befolyásolja a mi életforgatókönyvünket. Amikor a nő rálel a férfira, felfedezi benne a másik nemet, a vonzót, ismerkednek. Ezzel az emberrel a kapcsolódás először a fizikai közösülés, majd a lelki egyesülés, végül a szellemi egység következik.
Hogy hány pár jut el idáig, azt most nem firtatnám (erről fog szólni egy zárt cikk). A női lét megélése mindenkinek nagyon egyedi, és változó. Az, hogy ezt ki hogyan tudja kibontakoztatni, és boldogan élni vele, sok mindentől függ.
Évának lenni, befogadónak, ahol a csíraerők vannak túlsúlyban, a Hold-erőt használva, lehet tudatosan. Mint ahogy tudjuk, hogy a női ciklus 28 napos, a gyermek fogantatástól 280 napig fejlődik az anyaméhben, mely szintén igazodik a Holdhoz, így lassanként felfedezhetjük magunkban ezeket a titkokat.
Elfogadhatjuk ennek erényeit, és árny oldalait. A nők fejlett érzelmi oldalát, szemben a férfiak akarati oldalával, a tudatalattit, szemben a férfiak tudatosságával, az anyaképet, szemben az apaképpel, a befogadást, szemben a hatással, és mindent, ami a női léthez tartozik.
Ma, amikor kap a nő egy csokor tavaszi virágot, érdemes egy percre belefeledkezni a virágok szépségébe, és eltöprengeni azon, mit is jelent nőnek lenni igazából.
Hozzászólások
H.Hajni [2008-03-11 12:05:25]
Sziasztok! A nőnap a többi ünneppel együtt annyit ér, amennyit teszünk érte. Én nem szeretem az ünnepeket, kivéve a karácsonyt, mert minden napot ünnepként kellene megélni.Két kisgyerekkel mondhatom, hogy nem gyereknapon visszük őket a ligetbe, hanem minden hétvégén, nem anyáknapján megyek el édesanyámhoz, hanem amikorcsak tehetem, minden ok nélkül megölelem. Az ünnepek azoknak jók akiknek törlesztenivalójuk van, és egy nap letudják a "kötelességüket".
Lili [2008-03-10 20:12:06]
Női vezetőként magam is minden nap találkozom a nőiség problémájával. Nem mindegy, hogy milyen stílust ütsz meg, nem mindegy mit veszel fel, főleg, ha egy férfi ül veled szemben...
Hazaérve, még mindig magadban hordozod a napi feszültséget, a keménységet.
Sokszor felteszem a kérdést, hogy biztos akarok-e magas egzisztenciát teremteni magamnak, hogy bármit megvehessek, megtehessek....ennek ára van!
Hiszen a férfiak egyre többet követelnek. Én tapasztalom, hogy elvárják, hogy mi is tegyünk a házi kasszába majdnem annyit, amennyit ők megkeresnek.
Közben, meg sokszor hallom, hogy a nőnek nem lehet annyi "szava", mint a férfinak....merthát ugye mégiscsak a férfi viseli(né) a nasrágot..
Szerintem nem lehet megteremteni az egyensúlyt ebben a helyzetben...legalábbis én nem tudom. Valahol sérülök..
Pedig mennyire szeretnék csak gyerekneveléssel, háztartással, otthon teremtéssel foglalkozni. Megélni az IGAZI NŐI LÉTET!!!!
Vágyom erre.
