Veronika blogja
Ragaszkodunk
2008-01-26Mindennapi ragaszkodásunkat add meg nekünk ma!
Program. Mi is ezek alapján működünk.Gyerekkorunkban megfigyelünk. A legelején még szó nélkül. Aztán kérdezünk. Jön a sok miért??? A felnőtt pedig válaszol. A legjobb tudása szerint. Mitől működik a világ, miért vagyunk, mi a feladatunk. Ezeket mind kérdezi a gyerek. Válaszolunk a nélkül, hogy valóban elgondokodnánk a kérdéseken, melyeket nekünk szegeznek apró kis szájacskák.
A gyerek figyel. Tapasztal. Magába szívja a környezetet, melyben él. Anyám nő, akkor a nő olyan, mint anyám. Apám férfi, íme, ilyen egy férfi. A házaság ilyen, férfi és nő között. Levonja a konzekvenciát, és törvényt gyárt belőle. Univerzálisat, megváltoztathatatlant. A törvények szerint éli le aztán az egész életét. A kérdés csak az, ezek a törvények helyesek-e, és érdemes ezek szerint élnie. Boldogságot okoz-e neki.
Ha a válasz nemleges, az egyetlen feladat megtalálni a rossz törvényt, ami miatt szenvedünk, megdönteni, felborítani, és új törvényt alkotni. Olyat, amivel szépséges lesz számunkra az élet. Ez nem több, és nem kevesebb. ennyire egyszerű.
Ebben fogok neked segíteni. Ha szeretnéd. Segíteni megtalálni, és rávezteni a helyesebb útra.
Élni ezzel már neked kell. Segítség mindig van. Egészen halálig. Minden nap egy újabb lehetőség.
Amikor pedig szembesülünk a halállal, amikor egy értékes ember úgy dönt, hogy már nem akar tanulni az élet iskolájába, elfáradt, és úgy dönt elmegy, akkor az itt maradottaknak ezt el kell fogadni. Megérteni ezt, megköszönni, hogy részesülhettek az ő jóságában, és elköszönni tőle. Hagyni, hogy ellovagoljon a cowboykalapjába az égszínkék mezőre, és ott várakozzon a következő lehetőségre.
Nekünk pedig meg kell érteni, hogy igenis minden nap van lehetőségünk javítani, tanulni, és ha kell, és nem jó az irány változtatni.
Megtanulni milyen felnőttnek lenni, felelősséget vállalni önmagunkért, és csakis önmagunkért(akinek van gyereke, a gyerekért is, egy bizonyos korig-utána pedig elengedni őt.)
Figyeld meg magad, mire van szükséged, mit szeretnél igazán csinálni, és keresd meg a vágyad eléréséhez vezető utat. Ha megvan indulj el rajta. Addig, amíg nem késő.
Hozzászólások
Fanni [2008-01-30 08:00:40]
Nekem vannak szüleim, és van egy lányom is, még picike, de látom mindkét oldalt, nehéz jó szülőnek lenni, megpróbálom
Hajni [2008-01-30 07:38:05]
A gyerekkor meghatározó, egy életre rányomja bélyegét az emberre, már felnőttként látjuk milyen nagy a szülői felelősség,de nem foghatunk mindent arra, hogy jó vagy rossz gyerekkorunk volt.Ismerek olyan huszonévest aki még most is azzal takarózik, hogy a szülei ......, de egyszer fel kell nőni nekünk is, én szerencsére kifogtam a világ legjobb édesanyját ( Apám meghalt kiskoromban), de azért helytállok a világban Tanulok , mellette felszolgálok este, s így jó!