Veronika blogja
Karácsonyi móka
2007-12-23Visszaszámlálás. Egy nap. Aranyvasárnap, egy péntekre cserélt szombat után. Rohanás, listázás, csomagolás, főzés, sütés, aggodalom, izgalom.
Egy nap.
Most volt a tavalyi, élesen emlékszel rá, s már itt az újabb! Barátnőmet felhívva a rohanás közepén a következőt mondta:
Annyi dolgom van, hogy mindjárt elsírom magam! - Hát igen, megállapítottuk gyerekként a karácsony lényegesen könnyebb, mint családdal. Bár visszaemlékezve, én akkor is azon izgultam, hogy mindenkinek jó legyen. Mindenki megkapja, amire vágyott.
Gyerekként is dobogó szívvel rohantam a balatoni kisváros sétálóutcájának kirakodóvásárába, hogy eltaláljam, ki mire vágyik, minek örülne a legjobban. Akkor a karácsonyi koncertek aranyozták be a heteket, ahogyan hangunk eggyé kovácsolódva zengett először a zeneiskola falai között, majd pár nappal szenteste előtt a templomban. Ahol lehetett tapsolni, mert Istennek tetsző volt a sok csilingelő gyermekhang.
A karácsonyfa, ami hirtelen varázsolódott elő a szoba közepére, feldíszítve, s legtöbbször a plafont verdeste. A rituálék, amiket minden évben ugyanúgy megőriztünk, a sok-sok izgalom.
A legokosabb férfi szerint ma a karácsony nem szól másról, mint ajándékvásárlásról, tolongásról, idegeskedésről, rohanásról, a nőknek a konyhában a maratoni főzöcskézésről, férfiaknak a facipelésről. Pláne akkor, ha ez cserepes fa (ugye-ugye, az elvek mindig nehezebbek), és abból is a legnagyobb, mert hát kicsi a gyerek, és gyermeki szív dobog a nőben. S ha már fa, akkor legyen magas, és sudár, és az ő fényessége ragyogja be a szobát.
Találkozni a barátokkal, és örülni egymásnak, ez is hozzátartozik. A körülményekhez igazodva nem mindenkivel a törzshelyen, ha éppen kisbaba született, akkor otthon, a kisvárosi kertes negyedben, ami elhagyva a város határát olybá tűnik, mint egy mesefilmben. Faházikó feldíszítve, minden nagyon barátságos, és meleg, és szeretettel teli. Megnyugtató.
A karácsony nem csak erről szól. Számadás is, a tavalyihoz képest, mi változott, aminek szükséges volt változnia, több lett-e az ember élete, szebb lett-e. Meg tudta-e őrizni azokat az értékeket, miket szeretett volna, és sikerült-e hozzá tenni.
A béke ünnepe, így hát meg kell ezt mindenkinek magában találni, megbocsájtani magának, és azoknak, akikre esetleg az év során neheztelt. Könnyű szívvel szebb az ünnep. A családról szól, együtt lenni, figyelni a másikra, meghallania szavait, és megérteni őt. A fény ünnepeként tán belül is megszületik a fényesség, nem csak az éjszakák lesznek egyre rövidebbek. A csend ünnepeként érdemes lelassítani, s meghallani a belső csendet, megnyugodni, harmóniába kerülni önmagunkkal.
Egy év hosszú idő, mindenki el szokott fáradni, jól esik egy kis megállás. Természetesen az öröm ünnepe is, így felfedezve az értékeket, rácsodálkozhatunk tiszta szívvel. Semmiképpen sem a külső értékekre gondolok. Az újjászületés ünnepe is, így erőt nyerhetünk a mindennapokhoz, feladatainkhoz, problémáink megoldásához. Erőt, mellyel képesek leszünk jobbá tenni az életünket, s másokét is.
A szeretet ünnepe is karácsony, legfőképpen a szereteté. Az elfogadó, minden határon és korláton átfolyó szereteté, amely létezik, s megfoghatatlanul egyszerű.
Szeretlek, mert vagy.
Kívánom hát Neked, hogy ebben a szellemben éld át az idei karácsonyt, feltöltődve, harmóniában készülve egy újabb évre.
Mindenkinek vannak nehézségei, ez a mai kor nem arról szól, hogy könnyen eléred, amire vágysz, amit szeretnél. Kicsit mindenért duplán kell megdolgozni. Nehezített pályán nemesedik az ember. Szükség van kitartásra, eszmékre, célokra, s még nagyobb hitre. Hitre magunkban, a társunkban, a család erejében, az összetartozásban, a szépségben, és az igazság erejében.
Sajnos az értéktelen ma sokkal könnyebben érvényesül, mint az értékes. Főműsoridőben ömlik a gagyi, míg azon kívül csendben vetítik le az értékest. A polcokon első sorban van a káros, és gyorsan romló, és hátsó polcokon az egészséges, és romlatlan. Nehéz megtalálni, annyira hivalkodik az ártó. Hosszú távon viszont az értékest fogod megtalálni. elfogadás viszont szükséges mindehhez. Elfogadni azt aki másképp gondolkodik, aki máshogy él. Tisztelni ezért, és tanulni tőle.
Ha már megfőzted előre az ünnepi menüt, felcipeltél minden alapanyagot, túl vagytok a fa teleportálásán, kipróbáltátok az izzósor működését, leteszteltétek a sütemények minőségét, felhívtátok az összes barátot és rokont, becsomagoltatok minden ajándékot, akkor hagyva egy kis erőt, szeressétek egymást kézenfogva.
Hozzászólások
Anna [2007-12-24 09:36:35]
Békés, Boldog Karácsonyt Verának, Ákosnak és az olvasóiknak.
[2007-12-24 08:41:45]
Boldog karácsonyt nektek!!!